A Vár két, jól elkülöníthető területegységből áll: a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. IV. Béla az 1241-42. évi tatárjárást követően, a tatárok kivonulása után várak építését rendelte el.
Budavári Palota
A budai Várhegy délnyugati végében a tatárjárás után, 1244 körül, IV. Béla király emelt védelmi célokból falakkal körülvett erődítményt, amely a 14. században vált királyi székhellyé. Ekkor helyezte át rezidenciáját Visegrádról Budára Nagy Lajos király, s egyszersmind bővítette és megerősítette a várat. Az Anjou-kori palotaépítést a 15. század elsoőfelében Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király folytatta. Az ő nevéhez fűződik a Friss Palota és a Csonkatorony építése.