A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött.
1957
A magyar művészet gyűjtésére és bemutatására új múzeum jön létre, Magyar Nemzeti Galéria elnevezéssel. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezi. Ebben az időben a gyűjtemény mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11000 rajzot és 5000 nyomatot foglal magában. A Magyar Nemzeti Galéria 1957. október 5-én nyílik meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren (jelenleg a Néprajzi Múzeum épülete).
1959
Kormányhatározattal a múzeum új otthonául a Budavári Palotát jelölik ki.
1975
A Magyar Nemzeti Galéria átköltözik a Budavári Palota e célra átalakított B-C-D épületébe. Októberben, ideiglenes formában megnyitja kiállításait. Gyűjteménye bővül a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így lehetővé válik a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása a 11. századtól napjainkig.
1979
Megnyílik a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a magyarországi Késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása.
1982
A királyi palota egykori tróntermében megnyílik a Késő gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítása.
1985
Megnyílik a Középkori és reneszánsz kőtár.
1989
A múzeum épületén belül, a C épület földszintjén megnyílik a közönség számára a Habsburg nádori kripta.
2005
A Magyar Nemzeti Galéria kiállítóterei a Budavári Palota A épületével bővülnek.
Forrás: mng.hu